A Genezis k\u00f6nyv\u00e9ben, a teremt\u00e9st\u00f6rt\u00e9net l\u00edrai ritmus\u00e1ban \u00fajra \u00e9s \u00fajra felhangzik a sz\u00f3: Isten sz\u00f3lt, \u00e9s lett. F\u00e9ny t\u00e1madt, az \u00e9g \u00e9s a f\u00f6ld k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt, \u00e9let sarjadt, madarak \u00e9s \u00e1llatok jelentek meg.<\/strong><\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/monadgaleria.com\/wp-content\/uploads\/2025\/11\/3kKiralyGyorgy_Kek_evangelium_csend_olaj_lenvaszon_100x130cm_2024-2048x1578-1-1024x789.avif\")
<\/figure>\n\n\n\nDe van valami, amir\u0151l a Szent\u00edr\u00e1s hallgat: nem olvassuk, hogy Isten megteremtette volna a hangot, \u00e9s azt sem, hogy megalkotta volna a csendet. Amennyiben az els\u0151 hagyom\u00e1ny le\u00edr\u00e1s\u00e1t olvassuk, ott a csend \u00e9s a hang nem a teremt\u00e9s t\u00e1rgyai, hanem annak m\u00f3djai. Az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 \u00e1ltaluk \u00fczen. A csend \u00edgy nem hi\u00e1ny, hanem teljess\u00e9g: az a t\u00e9r, ahol a kimondott sz\u00f3 \u00e9rtelmet nyer.<\/p>\n\n\n\n
*<\/p>\n\n\n\n
Esterh\u00e1zy P\u00e9ter egyszer elfoglalta hely\u00e9t a sz\u00ednpadon, \u00e9s percekig nem mondott semmit. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g fesz\u00fclt figyelemmel v\u00e1rta, mikor kezd besz\u00e9lni, de a szavak hely\u00e9n sok\u00e1ig csak a hallgat\u00e1s volt jelen. V\u00e9g\u00fcl megsz\u00f3lalt, \u00e9s nemcsak arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy el\u0151ad\u00f3k\u00e9nt \u00e9s hallgat\u00f3k\u00e9nt is \u201enagyon neh\u00e9z csendben lenni\u201d, hanem a csend megt\u00f6r\u00e9s\u00e9re utalva azt is meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy \u201eid\u00e1ig tartott az \u0151szintes\u00e9g.\u201d \u00c9s val\u00f3ban: sem a csend, sem az \u00e9rt\u00e9kes hang sem k\u00f6nny\u0171. Mert \u00f6nmagunkkal, az \u00fcress\u00e9ggel \u00e9s az elrejtett tartalommal kell szemben\u00e9zn\u00fcnk benne.<\/p>\n\n\n\n
Tal\u00e1n nekem is ezt kellene most tennem: szavak helyett hallgatni. Mert Kir\u00e1ly Gy\u00f6rgy m\u0171vei \u2013 legyenek olajk\u00e9pek, r\u00e9zkarcok vagy akvarellek \u2013 tulajdonk\u00e9ppen nem ig\u00e9nyelnek besz\u00e9det, a csend k\u00e9pei magukon hordj\u00e1k az \u00fczenetet. M\u00e9gis folytatom, tudva, hogy nem \u00e9rem el a v\u00e9gs\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kot: amit mondok, annak a csendb\u0151l kellene sz\u00fcletnie, \u00e9s oda kellene visszat\u00e9rnie.<\/p>\n\n\n\n
*<\/p>\n\n\n\n
Mi a gond a csenddel? Legf\u0151k\u00e9ppen az, hogy a nem \u00f6nc\u00e9l\u00fa csend dr\u00e1mai. Nem passzivit\u00e1s, hanem a figyelem, az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, a l\u00e9t ir\u00e1nti nyitotts\u00e1g legmagasabb form\u00e1ja. Ezt \u00e9rezhetj\u00fck az id\u00e9n 90 \u00e9ves \u00e9szt zeneszerz\u0151, Arvo P\u00e4rt zen\u00e9j\u00e9ben. N\u00e1la a csend nem a hang hi\u00e1nya, hanem a hang otthona. Kir\u00e1ly Gy\u00f6rgy egyik, itt most nem l\u00e1that\u00f3 m\u0171ve \u2013 Arvo P\u00e4rt csendje<\/em> \u2013 nem v\u00e9letlen\u00fcl utal r\u00e1. <\/p>\n\n\n\n S\u00f8ren Kierkegaard szerint a csend nem a besz\u00e9d ellent\u00e9te, hanem annak m\u00e9lyebb igazs\u00e1ga. A csend az, ahol az ember m\u00e1r nem \u00e9rtelmez, hanem befogad. Ez a figyel\u0151 hallgat\u00e1s van jelen Kir\u00e1ly Gy\u00f6rgy fest\u00e9szeti vil\u00e1g\u00e1ban is. A m\u0171v\u00e9sz \u00fagy fogalmaz, hogy sz\u00e1m\u00e1ra a \u2019filoz\u00f3fia m\u0171v\u00e9szet\u2019, vagyis v\u00e1gy \u00e9s m\u00f3d a kutat\u00e1sra, az azonosul\u00e1sra. <\/p>\n\n\n\n Kir\u00e1ly k\u00e9pei els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre nem tel\u00edtettek, mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny, ha j\u00f3l szem\u00fcgyre vessz\u00fck eg\u00e9szen h\u00e9tk\u00f6znapi, mondhatni mell\u00e9kes t\u00e1rgyat \u00e1br\u00e1zolnak, de minden sz\u00edn, minden vonal, minden r\u00e9zkarcba v\u00e9sett \u00e1rnyalat m\u00f6g\u00f6tt ott f\u00e9nylik ez az ars poetic\u00e1nak is felfoghat\u00f3 filoz\u00f3fia. Alkot\u00e1sai nem \u00fcresek, hanem befogad\u00f3k, nem lez\u00e1rtak, hanem utat nyit\u00f3k, v\u00e9gs\u0151 soron: csendet teremt\u0151k.<\/p>\n\n\n\n *<\/p>\n\n\n\n Holl\u00e1n S\u00e1ndor \u00e9s Krajcsovics \u00c9va fest\u00e9szete a l\u00e1tv\u00e1ny \u00e9s a l\u00e9t m\u00e9lyr\u00e9tegei k\u00f6zti rezg\u00e9st kutatja. Mindketten a konkr\u00e9tb\u00f3l, a l\u00e1tottb\u00f3l indulnak ki, hogy v\u00e9g\u00fcl eljussanak a konkr\u00e9t l\u00e9nyeg\u00e9hez. Holl\u00e1n megszem\u00e9lyes\u00edtett, elnevezett f\u00e1i \u00e9s csend\u00e9letei a fa anyagi \u00e9s szellemi dimenzi\u00f3j\u00e1t bontj\u00e1k ki: a vil\u00e1gba vetett figyelem medit\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rgya. Krajcsovics festm\u00e9nyeiben a t\u00e1rgy a f\u00e9nyben old\u00f3dik fel \u2013 az asztal, a poh\u00e1r, a k\u00f6nyv a csend hordoz\u00f3ja lesz. Mindkett\u0151j\u00fck sz\u00e1m\u00e1ra a fest\u00e9szet nem csup\u00e1n \u00e1br\u00e1zol\u00e1s, hanem elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9s: a l\u00e1tv\u00e1ny elhalk\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n t\u00e1rul fel az anyag \u00e9s a szellem k\u00f6z\u00f6s l\u00e9tez\u00e9se. Kir\u00e1ly Gy\u00f6rgy m\u0171v\u00e9szete nem titkoltan e hagyom\u00e1ny folytat\u00f3ja: fest\u0151i l\u00e1t\u00e1sa a csend, a figyelem \u00e9s az anyagba rejtett szellem \u00e9rz\u00e9keny \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t viszi tov\u00e1bb.<\/p>\n\n\n\n Kir\u00e1ly sz\u00e1m\u00e1ra a ceruza vagy a fest\u00e9k nem az alak h\u0171 m\u00e1s\u00e1t keresi. V\u00e9gs\u0151 soron nem a kompoz\u00edci\u00f3 form\u00e1j\u00e1t, hanem annak l\u00e9legzet\u00e9t ragadja meg. Mintha figyelme nem a t\u00e1rgyra, hanem arra ir\u00e1nyulna, ami benne t\u00falmutat \u00f6nmag\u00e1n: az anyagba \u00edrt szellemre. A vonal n\u00e1la nem hat\u00e1rt h\u00faz, hanem \u00f6sszek\u00f6t; a sz\u00ednek nem fednek, hanem felt\u00e1rnak. Alkot\u00e1saiban a l\u00e1that\u00f3 \u00e9s a l\u00e1thatatlan egym\u00e1sba old\u00f3dik, s a csendben, amelyb\u0151l a k\u00e9p sz\u00fcletik, a vil\u00e1g nem ut\u00e1nzottk\u00e9nt, hanem \u00fajra\u00e9rtelmezettk\u00e9nt jelenik meg. Ez\u00e9rt b\u00e1r a jelen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1that\u00f3 alkot\u00e1sai m\u0171fajukat tekintve csend\u00e9letek, l\u00e9nyeg\u00fcket tekintve lehet\u0151s\u00e9gek<\/em>: \u00e9lettel telt csendek.<\/p>\n\n\n\n *<\/p>\n\n\n\n Felmer\u00fclhet a k\u00e9rd\u00e9s, mi\u00e9rt besz\u00e9ltem eddig nem konkr\u00e9tan az itt l\u00e1that\u00f3 m\u0171vekr\u0151l, csup\u00e1n azok egyik megk\u00f6zel\u00edt\u00e9si m\u00f3dj\u00e1r\u00f3l. Bevallom, az\u00e9rt, mert meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem: ezek az alkot\u00e1sok v\u00e1laszk\u00eds\u00e9rletek korunk f\u00e1radt, az irgalmass\u00e1g helyett k\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9g kult\u00far\u00e1j\u00e1t \u00e9l\u0151 val\u00f3s\u00e1g\u00e1ra. Ma, amikor a politika egyre kev\u00e9sb\u00e9 a polis<\/em>, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szolg\u00e1lat\u00e1t, sokkal ink\u00e1bb az igazmond\u00e1st megker\u00fcl\u0151 hatalomtechnik\u00e1t jelenti, \u00e9s amikor a m\u0171v\u00e9szet gyakran a hars\u00e1nys\u00e1g \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1ny versenyter\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik, Kir\u00e1ly Gy\u00f6rgy fest\u00e9szete m\u00e1s \u00faton j\u00e1r. Megh\u00f6kkent\u0151 \u00e9s m\u00e9gis fegyelmezett, technikailag pontos \u00e9s gondolatilag tiszta ir\u00e1nyt k\u00e9pvisel: elfordul a m\u00fal\u00f3 trendekt\u0151l, \u00e9s a l\u00e9nyegre figyel. Nem illeszkedik, hanem \u2013 Bib\u00f3 Istv\u00e1nra utalva \u2013 harmadik utat keres. Ez az \u00fat Kir\u00e1ly m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben a csendre, az elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9sre \u00e9s az igazs\u00e1g fel\u00e9 fordul\u00e1sra vezet. Tal\u00e1n ez\u00e9rt is jut eszembe a Luther M\u00e1rtonnak tulajdon\u00edtott mondat: \u201eHa tudn\u00e1m is, hogy holnap elpusztul a vil\u00e1g, m\u00e9g akkor is \u00fcltetn\u00e9k egy almaf\u00e1t.\u201d <\/em>A fest\u00e9szet Kir\u00e1lyn\u00e1l ilyen: csendes, de hat\u00e1rozott ki\u00e1ltv\u00e1ny egy zajos vil\u00e1gban. Ez\u00e9rt Kir\u00e1ly Gy\u00f6rgy fest\u00e9szete nem a zajos kort\u00e1rs vizu\u00e1lis kult\u00fara ellent\u00e9te, hanem ellenpontja. Mik\u00f6zben a vil\u00e1g egyre hangosabb, k\u00e9pei egyre halkabbak. Ez a halks\u00e1g nem gyenges\u00e9g, nem megalkuv\u00e1s jele, hanem er\u0151: a csend dr\u00e1m\u00e1ja, amelyben a f\u00e9ny szel\u00edden, m\u00e9gis v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen \u00e1tt\u00f6ri a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n *<\/p>\n\n\n\n A h\u00e1rom technika, amelyet ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s felvonultat, h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00fat a meg\u00e9rt\u00e9shez.<\/p>\n\n\n\n Az olaj a v\u00e1sznon a testt\u00e9 v\u00e1lt f\u00e9ny. Ebben a technik\u00e1ban a sz\u00ednek r\u00e9tegei lassan \u00e9p\u00fclnek egym\u00e1sra, mintha az anyag \u00f6nmag\u00e1t teremtetn\u00e9 \u00fajra. Az olajfest\u00e9s id\u0151ig\u00e9nyes, t\u00fcrelmet, figyelmet \u00e9s engedelmess\u00e9get k\u00f6vetel \u2013 az al\u00e1zat lehet ilyen. Kir\u00e1ly Gy\u00f6rgy olajk\u00e9pein a f\u00e9ny nem k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00e9rkezik, hanem bel\u00fclr\u0151l dereng fel. A fest\u00e9k anyagszer\u0171s\u00e9ge elvonatkoztatott t\u00e9r lesz, ahol a f\u00e9ny nem ragyog, hanem l\u00e9legzik.<\/p>\n\n\n\n A r\u00e9zkarc a m\u00e1sik v\u00e9glet: a megv\u00e1jt id\u0151 m\u0171v\u00e9szete. A f\u00e9mbe karcolt vonal nem jav\u00edthat\u00f3, minden mozdulat d\u00f6nt\u00e9s, minden d\u00f6nt\u00e9s v\u00e9gleges. Ez a technika a felel\u0151ss\u00e9g \u00e9s a hat\u00e1r tudat\u00e1val dolgozik, Kir\u00e1ly eset\u00e9ben m\u00e9gis l\u00edrai marad.<\/p>\n\n\n\n \u00c9s ott vannak az akvarellek \u2013 a transzparens l\u00e9lek k\u00e9pei. Az akvarell a v\u00edz \u00e9s a f\u00e9ny p\u00e1rbesz\u00e9de, ahol a kontroll hely\u00e9t \u00e1tveszi a bizalom. A fest\u0151 itt m\u00e1r nem uralja az anyagot, hanem engedi, hogy az anyag form\u00e1lja \u0151t. Az akvarellben a csend nem s\u00falyos, hanem lebeg\u0151. E k\u00e9peken a f\u00e9ny \u00e1ttetsz\u0151, a hat\u00e1rvonalak elmos\u00f3dnak \u2013 \u00e9s tal\u00e1n itt \u00e9rezz\u00fck meg legink\u00e1bb, hogy a csend nem hi\u00e1ny, hanem jelenl\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n E h\u00e1rom \u00fat \u2013 olaj, r\u00e9zkarc, akvarell \u2013 nem technikai v\u00e1laszt\u00e1s, hanem l\u00e9tforma. *<\/p>\n\n\n\n B\u00e1r eddig besz\u00e9dem \u2013 a c\u00edmhez igazodva \u2013 a L\u00e1that\u00f3 csend<\/em> fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtett Kir\u00e1ly m\u0171v\u00e9szet\u00e9hez, be kell vallanom, hogy az alkot\u00e1sok el\u0151tt \u00e1llva id\u0151vel e sz\u00f3 \u00e9s sz\u00f3kapcsolat hely\u00e9t egyre ink\u00e1bb felv\u00e1ltotta egy m\u00e1sik fogalom. Egy sz\u00f3, amelynek az \u00e9rtelmez\u0151 k\u00e9zisz\u00f3t\u00e1r szerint t\u00f6bb jelent\u00e9se van: a hajnal els\u0151 vil\u00e1goss\u00e1ga, amikor a f\u00e9ny fokozatosan mutatkozik; halv\u00e1ny ragyog\u00e1s, amely \u00e9ppen csak l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tesz valamit; \u00e9s v\u00e9g\u00fcl: hom\u00e1lyos eml\u00e9k vagy felismer\u00e9s, amely lassan bontakozik ki. Ez a sz\u00f3, amely mindezt mag\u00e1ba s\u0171r\u00edti: dereng. Kir\u00e1ly Gy\u00f6rgy m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek l\u00e9nyege \u00e9ppen ez: nem a hars\u00e1nys\u00e1gban, hanem a m\u00e9lys\u00e9gben radik\u00e1lis. A csend erej\u00e9vel \u00e1ll\u00edt szembe mindent, ami fel\u00fcletes. \u00c9s teret ad a n\u00e9z\u0151nek, hogy felderengjen a l\u00e9nyeges, a bens\u0151, filoz\u00f3fiai \u00e9rtelemben a l\u00e9t szubsztanci\u00e1ja. <\/p>\n\n\n\n *<\/p>\n\n\n\n Okt\u00f3ber 18-a szent Luk\u00e1cs napja, 2002 \u00f3ta a Magyar Fest\u00e9szet Napja. Nagy aj\u00e1nd\u00e9k nek\u00fcnk a g\u00f6d\u00f6ll\u0151i Mon\u00e1d Gal\u00e9ria, ahol nemcsak tizenn\u00e9gy \u00e9ve rendeznek fest\u00e9szet napi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, hanem ahol a m\u0171v\u00e9szetet val\u00f3ban \u00fcnnepelni lehet. \u00d6r\u00f6m, hogy az idei \u00e9vben a Szolnoki M\u0171v\u00e9sztelep k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 tagj\u00e1val, a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem n\u00f6vend\u00e9kek\u00e9nt Maurer D\u00f3ra \u00e9s Nagy G\u00e1bor oszt\u00e1ly\u00e1ban tanult Barcsay-d\u00edjas alkot\u00f3 m\u0171veivel gazdag\u00edt minket.<\/p>\n\n\n\n Kir\u00e1ly Gy\u00f6rgy K\u00e9p\u00edr\u00f3 \u00c1gnes m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sznek adott, a K\u00fcl\u00f6n\u00f6s csendek<\/em> c\u00edm\u0171 albumban megjelent interj\u00faj\u00e1ban \u00edgy vall: \u201eA csend sz\u00e1momra gyermekkorom \u00f3ta meghat\u00e1roz\u00f3 jelens\u00e9g. Ez persze nem n\u00e9ma csend. \u00c9s nem negat\u00edv vagy pozit\u00edv csend. Ez egy mindenkinek adott \u00f6ncsend. A f\u00e1k csendje, a tenger \u00e9neke is csend. Sz\u00f3val misztikus csend. T\u00e1rs-csend.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st a n\u00e9met k\u00f6lt\u0151, Friedrich H\u00f6lderlin gondolat\u00e1val nyitom meg: \u201eMiel\u0151tt megsz\u00f3laln\u00e1l, gondold v\u00e9gig, hogy amit mondan\u00e1l, szebb-e, mint a csend, amit meg akarsz t\u00f6rni.\u201d<\/em> <\/p>\n\n\n\n Galambos \u00c1d\u00e1m<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" KIR\u00c1LY GY\u00d6RGY KI\u00c1LL\u00cdT\u00c1S\u00c1R\u00d3L GALAMBOS \u00c1D\u00c1M MEGNYIT\u00d3JAA Genezis k\u00f6nyv\u00e9ben, a teremt\u00e9st\u00f6rt\u00e9net l\u00edrai ritmus\u00e1ban \u00fajra \u00e9s \u00fajra felhangzik a sz\u00f3: Isten sz\u00f3lt, \u00e9s lett. F\u00e9ny t\u00e1madt, az \u00e9g \u00e9s a f\u00f6ld k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1086,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-1084","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/monadgaleria.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1084","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/monadgaleria.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/monadgaleria.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monadgaleria.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monadgaleria.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1084"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/monadgaleria.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1084\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1139,"href":"https:\/\/monadgaleria.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1084\/revisions\/1139"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monadgaleria.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1086"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/monadgaleria.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1084"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/monadgaleria.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1084"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/monadgaleria.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1084"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
H\u00e1rom m\u00f3dja annak, hogy az ember bel\u00e9pjen a csendbe, \u00e9s ott, a sz\u00ednek \u00e9s vonalak ter\u00e9ben, tal\u00e1lkozzon a kimondhatatlannal. Abba a csendbe, ahol a f\u00e9ny \u00e9s a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g nem egym\u00e1st kiz\u00e1rj\u00e1k, hanem egym\u00e1sban teljesednek be.<\/p>\n\n\n\n